Bibliamagyarázat kávé mellé 3 percben

April 25, 2018

 2Kor 13

 

Jegyzetek a mai igéhez:

 

- A levél záró részéhez érkeztünk. Négy dolog említésével fejezi be ezt a nehéz levelet:

1/ Figyelmeztetéssel zár (1-4). Ha megérkezik hozzájuk, ezúttal nem lesznek laza beszélgetések, és meggondolatlan állítások. Amiről szó lesz majd, arról tanúk fognak tanúskodni, és rögzítésre kerül egyszer s mindenkorra. Magyarul: elkerülhetetlen tisztázó beszélgetésekre fog sor kerülni, tanúk színe előtt, hogy a közöttük kialakult beteg helyzet ne nyúljon el tovább. Ismerjük azt a helyzetet, amikor elkerülhetetlenül pontot kell tennünk valamire? Pál ezt jelezte levelével előre. Ez az ige lehet egy jelzés ma: talán van valamilyen beteg helyzet az életünkben, s eljött a szembesülés, a rendezés ideje, mert ez már nem házható tovább. Mire kell véglegesen pontot tenned ma Isten előtt? 

2/ Kívánsággal zár (5-10). Azt kívánja, hogy a korinthusiak a jót cselekedjék. Mivel ha ezt teszik, ás így találja őket, ha eljut hozzájuk, akkor nem kell az Istentől kapott tekintélyét használnia. S ez a számára éppen nem nehéz lesz, hanem pontosan könnyű és örömteli dolog, hiszen sohasem élt az isteni tekintéllyel feleslegesen. Mindent, amit tett, az nem a rombolás, hanem az építés kedvéért tette. Egyházi vezetők, vezető állásban levők, szülők: a tekintély használata és a fegyelmezés sohasem azért van, hogy azzal földre vigyünk bárkit, vagy megfélemlítsük őt a rosszul használt tekintély felmutatásával. A fegyelmezés mindig építő céllal történjék!   

3/ Reménységgel zár (11-12). Háromféle reménység hangja szólal meg ezekben a versekben: a/ Pál reméli, hogy a korinthusiak megmaradnak a tökéletességre törekvés útján. Az a felsorolás, amit itt olvasunk, összességében ezt tükrözi. Hiszen a keresztyén életben nincsen megállás. Nincsen pauza. Az a hívő ember, aki megállt, és nem lép előre a hitben, az menthetetlenül csúszni kezd vissza. Ha jól emlékszem Werner Gitt professzor "Ha az állatok beszélni tudnának" című nagyszerű könyvecskéjében ír talán a cápáról, amelyik csak akkor tud lélegezni, ha legalább, még pihenő állapotban is, valamilyen minimális mozgást produkál. Ilyen a keresztyén élet is: ha nincsen benne felfelé törekvés, mozgás, akkor menthetetlenül a lecsúszás következik. b/ Reméli az apostol, hogy elfogadják az intést. A kemény, de építő beszédre odafigyelni keresztyén jellem kérdése. A Lélek által munkált, formált új ember karakterének a jegye ez. Elfogadni az intést másoktól, és elfogadni az intést Jézus Krisztustól. Lehet, hogy ma pontosan erre volna szükség abban a bizonyos kérdésben, amivel régóta küszködsz? c/ Reméli, hogy az egyetértés és békesség lelke uralkodik majd közöttük. Hiszen nincsen olyan virágzó gyülekezet, ahol a keserűség lelkével telve Isten tudná dicsőíteni a közösség, vagy azon belül bárki. Isten szeretete akkor válik realitássá közöttünk, ha először egymást tudjuk nyílt és őszinte szeretettel illetni. 

4/ Végül áldással zár Pál (13). Egy ilyen levelet, mint amit az előzőekben napokig olvastunk, s aminek a hangvétele olykor nagyon nehéznek tűnt, Pál az áldás derűjével zár. Viták, harcok, érvek után áldás. Az egyik legjobb módja annak, hogy békességre jussunk azokkal, akik felé nehéz érzéseket keltettek bennünk igen rossz tapasztalatok, az, hogy imádkozunk értük, és áldást mondunk rájuk! Hiszen nincsen olyan ember, akit gyűlölettel illetsz a szívedben, ugyanakkor tiszta szívvel imádkozol érte. Van előtted ma ilyen valaki? 

 

Áldott napot kívánok!    

 

Share on Facebook
Share on Twitter
Please reload

Kiemelt

Köszöntő

March 29, 2017

1/1
Please reload

Legutóbbiak

September 22, 2018

June 15, 2018

Please reload

Archívum
Please reload

kategóriák