Bibliamagyarázat kávé mellé 3 percben

May 7, 2018

 

  

Róma 2,11-16

 

Jegyzetek a mai igéhez:

 

- Ennek a résznek a fő mondanivalója talán az lehet, hogy az ige, a törvény, az evangélium ismerete óriási felelősség. Ennek oka pedig az, amit itt Pál ír: „akik a törvény ismeretében vétkeztek, azok a törvény alapján kapják meg majd az ítéletet”. (12b) Pál itt nyilván azokról a zsidókról beszél, akik ismerték a törvényt. Nagyra is voltak vele. Különbnek tekintették magukat a pogányoknál, akik meg nem ismerték az Isten törvényét. Azonban az Isten törvényének az ismerete – felelősség. Mert ha ismerem, akkor már nem hivatkozhatok majd arra az ítélet napján, hogy én ezekről nem tudtam.

- Egyébként is: minden ember szívébe bele van írva a hústáblákra az Úr törvénye. Belekódolta az emberbe, akit a saját képére és hasonlatosságára teremtett. (15) Ennek a belénk kódolt istenképnek az alapján vádol tehát a lelkiismeret akkor is, ha nem ismeri valaki a törvényt: engedett-e a belekódolt erkölcsi rendnek az ember vagy nem? Egy gyerek egyszer a konfirmációi felkészítőn, amikor erről volt szó, megkérdezte: „És a kannibálok? Azokkal hogyan lesz?” Jó kérdés. Azonban az emberevés nem hogy nincsen belekódolva az ember szívébe, de szigorúan ellene mond a szívbe írt „Ne ölj!” parancsolatnak. Embert ölni nem szabad – ezt minden ember alapvetően érzi, tudja. A kannibálok egyéni felelőssége az, hogy a tradícióknak, mert az emberölés és evés tradíció, hiszen ők sem voltak mindig emberevők, enged-e az egyes ember, vagy nem. Persze ez nehéz, a környezet elvárásai és a beléjük nevelt, sok évezredes nyomasztó hagyomány miatt. Mégis lehetséges a lelkiismeretnek engedni, ami nekik is mindegyiküknek ott van a szívében.

- A törvény ismeretében azonban még nagyobb felelőssége van az embernek. Ha hallott már az isteni rendről, ha tudja, ismeri azt, és tudva engedetlen, az még nagyobb felelősség. Mert ott már maga a törvény, az ismert, de megszegett törvény fogja vádolni az embert. S Krisztus után, aki betöltötte a törvényt, a Hegyi beszéd tükrében még élesebb képet nyújt mindez, amit itt Pál ír. Mert maga a törvény nem azért van, hogy betartsuk. Ez lehetetlen. Azért adatott, hogy saját képtelenségünket ismerjük fel belőle, „Hiszen a törvényből csak a bűn felismerése adódik.” (Rm 3,20b) A következő, harmadik részben felfedi, hogy megigazulás csak Krisztusban van. Mindenkinek. A pogányoknak, akik úgy haltak meg, hogy életükben sohasem hallottak Istenről, a lelkiismeretük, a szívbe írott törvény adja az ítélet alapját, mert Isten nem személyválogató. A zsidóknak, Krisztus előtt, a törvény alapján lesz ítéletük. Nekünk pedig a Jézus Krisztusban való hit alapján.

- Elgondolkodtam rajta: van-e olyan ember ma Magyarországon, aki sohasem hallott Jézus Krisztusról? Nem tudom. Nem gondolom. Viszont azok számára, akik hallottak róla, akik vasárnapról-vasárnapra, akik alkalomról-alkalomra hallanak róla, akik talán még Bibliát is olvasnak, micsoda felelősség ez! Az Úr minden nap mozgósít engem is. De mozdulok-e, vagy úgy teszek, ahogy Jakab írja: „Az igének ne csak hallgatói, hanem megtartói is legyetek. Mert ha valaki csak hallgatója az igének, de nem megtartója, az olyan, mint az az ember, aki tükörben megnézi az arcát. Megnézi ugyan magát, de elmegy, és nyomban el is felejti, hogy milyen volt” (1,22). Napi szinten is ítélet van ezen a magatartáson. Ha nem tartom meg magamban a megértett igét, akkor az nem jelent erőt, megtartatást, örömöt, utat a számomra. Hiábavalóvá, ítéletessé válik a kegyességem a megértett, de meg nem cselekedett ige, az isteni törvény miatt. Bennem marad-e az ige? Szoktam emlékezni a nap végén arra az igére, amit reggel olvastam? 

 

Áldott napot kívánok!

Share on Facebook
Share on Twitter
Please reload

Kiemelt

Köszöntő

March 29, 2017

1/1
Please reload

Legutóbbiak

September 22, 2018

June 15, 2018

Please reload

Archívum
Please reload

kategóriák