Bibliamagyarázat kávé mellé 3 percben

June 2, 2018

 

Róma 13,1-7

 

Jegyzetek a mai igéhez:

- igen érdekes ez a szakasz abban a tekintetben, hogy első olvasatra Pál sorai a világi hatalom iránti teljes engedelmességre hívja a római keresztyéneket. Persze mondhatnánk, hogy abban az időben, amikor Pál ezt a levelet nekik írta, nyugalom volt, nem üldözték a keresztyénséget a Római Birodalomban. Azonban az egyháztörténelem a tanúja annak, hogy a későbbi századokban, amikor heves keresztyénüldözés kezdődött, az üzenet mit sem változott. Jusztinusz mártír, Tertulliánusz, Arnobiusz és a többiek akkor is ugyanerről írtak és tanítottak, amikor a Nérók voltak hatalmon. Tehát az engedelmesség és az imádság a világi hatalmaknak és hatalmakért állandó és hivatalos tanítása volt a keresztyénségnek Páltól fogva.  

- Lássuk meg, hogy mi volt ennek a páli tanításnak a hátterében?

a/ Egyfelől a zsidóságtól való teljes elhatárolódás Róma szemében. Miért volt erre szükség? Azért, mert a zsidók, bárhol is éltek a birodalomban, lázadásra mindig hajlamos, magas vérmérsékletű nép voltak. Palesztina a Római Birodalom egyik leginkább instabil provinciája volt. Az állandó lázongások, plusz légiókat, külön figyelmet igényeltek. Zélóták és terroristák leselkedtek állandóan a római hatóságokra, tisztségviselőkre, katonákra. Pál azért buzdítja tehát egyfelől engedelmességre és hatalmasságokért való imádságra a keresztyéneket, hogy láttassa: a keresztyénség nem jár a zsidósággal ebben az értelemben kéz a kézben. A keresztyén ember jó állampolgár.

b/ Másrészt a keresztyénség és az állam kapcsolata nem időleges, hanem folyamatos. Ezért a keresztén ember egyszerűen nem különülhet el attól a társadalomtól, amelyben él, és aminek a tagja. Tagja egy nemzetnek, és ezzel együtt élvez bizonyos közösségi javakat, amelyeket anélkül, hogy ő személyében a társadalom tagja lenne, bizonyára nem élvezhetne. Úgy azonban, hogy a kötelességeit nem teljesíti, nem is élvezheti annak a társadalomnak a javait. Az Egyház, mint élő test, tagja tehát egy nemzettestnek is. Így a keresztyén embernek felelőssége van az állam felé akkor is, ha Nérók uralkodnak. 

c/ Az ember az államnak köszönheti a biztonságát. Mert mi is az állam? Tulajdonképpen emberek szövetsége, akik bizonyos törvények betartása mellett elköteleződtek az egymással való békés és gyümölcsöző együttélésre. Ezek nélkül a törvények nélkül az erős uralkodna és virágozna, a gyenge viszont pusztulna; az élet pedig inkább a dzsungelhez hasonlítana. Mivel tehát az ember, a keresztyén ember is, az államnak köszönheti a biztonságát, ezért kötelességei vannak az állam felé.

d/ E mellett az ember az államnak köszönheti azokat a napi javakat, amikre nem is gondolunk, de élünk általuk, belőlük. Ilyen például az ivóvíz, az elektromos szolgáltatás, a közlekedés, stb. Ezeket csak úgy biztosíthatja az állam az egyénnek, ha az emberek elköteleződnek a közös együttélésre és felelősségvállalásra. Így lehetetlen az, hogy a keresztyén ember élvezze ezeket a mindennapi javakat, de intakt legyen a saját társadalma tekintetében. 

d/ Végeredményben azonban Pál álláspontja a római állammal kapcsolatban az volt, hogy a Római Birodalom eszköze annak, hogy megmentse a világot a káosztól. Ha nincs a Római Birodalom, a korbeli világ darabjaira hullik szét. A pax Romana, Róma békéje a keresztyén misszionáriusoknak esélyt biztosított arra, hogy végezzék szolgálatukat, és az evangélium terjedjen. Tehát Pál az államot eszköznek látja Isten kezében arra, hogy megóvja a világot a káosztól. Akik az államot fenntartják, azok - akár tudják, akár nem - Isten munkáját végzik. Ezért tartozik a keresztyén ember azzal, hogy a maga eszközeivel segítse, és ne gátolja az állam munkáját, szolgálatát!

- A mi agyon politizált magyar társadalmunkban rendkívül fontos az ebbéli biblikus józanság! Amire ma - bármelyik politikai gondolatot pártoljuk is - oda kell figyelnünk, leginkább az, hogy az államról szóló keresztyén tanítás nem változott akkor sem, amikor az állam tisztességes, és akkor sem, amikor ellenséges volt a keresztyénséggel szemben. Akkor sem, ha kedvező volt az irány, akkor sem, ha nem volt kedvező. Ezért a keresztyén ember felelős azért a társadalomért, amelyben él, a Kijelentés szabta módon engedelmességgel tartozik az állam felé, és imádságaiban - mivel ez biblikus parancs - mindenkor ott kell szerepeljen a vezetőkért,  a társadalomért, az államért mondott könyörgés, mert "Isten szolgája az a te javadra".  

 

Áldott hétvégét kívánok!   

 

 

Mai igeszakaszunk:

 

1Minden lélek engedelmeskedjék a felettes hatalmaknak, mert nincs hatalom mástól, mint Istentől, ami hatalom pedig van, az az Istentől rendeltetett. 2Aki tehát ellene szegül a hatalomnak, az az Isten rendelésének áll ellen; akik pedig ellenállnak, azok ítéletet vonnak magukra. 3Mert a jócselekedet miatt nem kell félni az elöljáróktól, hanem csak a rossz miatt. Azt akarod, hogy ne kelljen félned a hatalomtól? Tedd a jót, és dicséretet kapsz tőle: 4mert Isten szolgája az a te javadra. Ha azonban a rosszat teszed, akkor félj, mert nem ok nélkül viseli a kardot, hiszen ő Isten szolgája, aki az ő haragját hajtja végre azon, aki a rosszat teszi. 5Ezért tehát engedelmeskedni kell nemcsak a harag miatt, hanem a lelkiismeret miatt is. 6Hiszen adót is azért fizettek, mert ők Isten szolgái, akik éppen ebben a szolgálatban fáradoznak. 7Adjátok meg mindenkinek, amivel tartoztok: akinek az adóval, annak az adót, akinek a vámmal, annak a vámot, akinek a félelemmel, annak a félelmet, akinek pedig tisztelettel: a tiszteletet.

 

Forrás: www.szentiras.hu Magyar Bibliatársulat új fordítású Bibliája

 

 

 

Share on Facebook
Share on Twitter
Please reload

Kiemelt

Köszöntő

March 29, 2017

1/1
Please reload

Legutóbbiak

September 22, 2018

June 15, 2018

Please reload

Archívum
Please reload

kategóriák