Bibliamagyarázat tea mellé 3 percben

"Ne dicsekedj a holnapi nappal, mert nem tudod, mit hoz az a nap!"

Példabeszédek 27,1

A jövőről való gondolkodás most nem könnyű, mert tele van kiszámíthatatlansággal. Azt sem tudhatjuk, más lesz-e holnap a szabályozás, mint ma, mi változik esetleg egyik pillanatról a másikra valami hivatalos bejelentés kapcsán. A kiszámíthatatlanságot most mindannyian értjük, a bőrünkön érzékeljük.

Az ige azonban nem csak az ilyen bizonytalan időkre vonatkozóan tanít, hogy megfontoltan beszéljünk a jövőre gondolva. Az okát ennek Jakab apostol jobban kifejti: „Most tehát, akik azt mondjátok: „Ma vagy holnap elmegyünk abba a városba, és ott töltünk egy esztendőt, kereskedünk és nyereséget szerzünk”, 14 azt sem tudjátok, mit hoz a holnap. Mert a ti életetek olyan, mint a lehelet, amely egy kis ideig látszik, aztán eltűnik. 15 Inkább ezt kellene mondanotok: Ha az Úr akarja, akkor élünk, és ezt vagy azt fogjuk cselekedni. 16 Ti azonban most kérkedtek elbizakodottságotokban: minden ilyen kérkedés gonosz.” (Jak 4:13-16). A Szentírás tanítása szerint, mert Isten kezében van az életünk, nélküle meg sem mozdulhatunk. A tervek szövésénél, a jövőre való gondolásnál emlékeztetnünk kell magunkat: Ha az Úr akarja. Amit Ő akar, az lesz meg. Aki Ismeri Istent mint mennyei Atyját Jézus Krisztusért, annak ez a legnagyobb vigasztalás. Isten kezében van az életem, a történések, semmi nem lehet akarata nélkül. Krisztus követése pedig abban nyilvánul meg, hogy tudatosan alávetem magam Isten akaratának. Feltárom kéréseimet, kívánságaimat előtte, de „ne úgy legyen, ahogy én akarom, hanem ahogy Te”.

Hasonló gondolatot jár körbe a 12. vers is: „Ha az okos látja a veszedelmet, elrejtőzik, az együgyűek pedig belekeverednek, és megjárják.” Most ennek van itt az ideje: lássuk meg a veszedelmet, és rejtőzzünk el előle. A rendelkezések ezt segítik, ebből következik, hogy a javunkat szolgálják a kijárási korlátozások. Azok, akik ezt figyelmen kívül hagyják, a veszedelmet választják és annak a következményeit. Nem csoda, hogy együgyűnek, vagy más fordítás bolondnak hívja az ilyen embert. Aki nem veszi figyelembe az idők jeleit, a figyelmeztetést, az belesétál a veszedelembe, és az ostor csattanásakor bánja meg. Ha megnézzük a hongkongi, dél-koreai, szingapúri embereket, hogy védekeznek azok, akik már átélték a SARS-t, azt látjuk, ők nem bízzák a véletlenre. A tapasztaltságuk mássá teszi a hozzáállásukat. Az istenfélelem, a keresztyén hit nem teszi feleslegessé a józanságot, inkább nekünk kellene bölcsebbeknek lennünk.