Isteni léptékű csodához Istenhez méltó baj kell

April 3, 2020

"Józsué ezt mondta a népnek: Szenteljétek meg magatokat, mert holnap csodákat tesz köztetek az Úr." Józsué 3:5

 

Isten nem dél felől, hanem kelet felől hozza a népét Kánaán földje felé. Itt azonban útjukat állja egy számukra megoldhatatlan akadály: a Jordán, amely ráadásul tele van (15.v). Hiába reszket a föld népe tőlük (2:24), ha nem tudnak átkelni a folyón. Híd nélkül pedig nehéz átkelni főleg egy ekkora tömeggel, gyerekekkel, jószággal.

 

Milyen lehetett az az este, amikor Józsué már kiadta a fenti parancsot és készülődtek a másnapra? Amikor úgy feküdtek le, hogy megtették, ami kellett, hogy Isten jövetelére készen legyenek, megszentelték magukat… Hogy élték meg azt, hogy már csak „egyet kell aludni”, és Isten csodát tesz? Tudható, jön, bejelentkezett: Google naptár, 10 óra. Hogy ébredhettek reggel? Hogy öltözhettek, milyen izgatott várakozással lehettek, hogy Isten mit és hogy fog tenni? (Mi hogyan várjuk Isten jöttét? Jézusért, benne való hívőkként tudhatjuk, hogy jó lesz, nagyon jó, amit hoz. Hurrá!)

 

Akik ebben a történetben másnap reggel ott állnak a folyó partján, már jórészt nem az a nemzedék, akik átélték a Vörös-tengeri átkelést. Néhányan akadnak köztük, akik még emlékezhetnek gyerekkorukra, hiszen ők 20 év alattiak voltak akkor, azonban a többség még nem is élt, csak szüleik elbeszéléséből ismerik a történéseket. S mielőtt a honfoglalás nehéz feladatába belekezdenének, Isten kedvessége, hogy ennek a nemzedéknek is megmutatja istenségét, erejét és jelenlétét; megmutatja, hogy a vizek kettéválasztása mennyire valóságos tette volt a múltban, ahogy tapasztalatuk lesz a jelenben. Nem változott meg, nem lett erőtlenné, továbbra is vezeti népét és gondoskodik róluk.

 

Isten soha, egyetlen nemzedéket sem hagy csoda nélkül. Egyetlen gyermekét sem. A mi csodánk garantált, elvehetetlen Jézus megváltása, és ahogy ennek nyomán Isten Jézus érdeméért Jézus életét a hívőkbe belehelyezi. A mi csodánk Isten amit tesz teljes közösségre, tisztaságra, örömre, szabadságra, visszavonhatatlan, mélységes, igaz szeretetben. A mi Jordán vízi csodánk a keresztség vize – ezen a vízen keresztül láttatja, mutatja be Isten a nagy ajándékát: a befogadást. Isten nem hagy senkit csoda nélkül, a megváltás, újjászületés csodája nélkül, aki hozzá tartozik. Enyém lett-e már? Hogy tudhatnék az élet bonyodalmaival szembenézni azzal a biztonsággal, hogy Isten segít, ha nem kaptam garanciát Jézus ajándékában, a Szentlélekben? És hát csak az tud kapni, aki kér…

 

Azonban ahhoz, hogy Isten isteni léptékű csodát tudjon tenni, emberileg teljességgel képtelen helyzetnek, vagyis Isten léptékéhez méltó tehetetlenségnek kell előállni. Azaz nagy baj kell ahhoz, hogy Isten csodája felragyoghasson. Mi lenne, ha a bizalmunk átformálná a bajokat Istennek ajánlott lehetőséggé? Amivel most küzdök, ami most híd nélküli, talán épp nyakamba ömlő, elborító folyó (Ézs 43:2-3), az Istennel, Istennek egy lehetőség csodára…

 

Nagy nap ez a nap a kezdő Józsué számára. Isten a reggel felébredt, öltözködő, imádkozó Józsuét biztatja, hogy „a mai napon kezdelek naggyá tenni” (7.v). A lehetetlen helyzetben Józsuénak is szüksége van biztatásra, de egy dologban tud tenni, abban nem tehetetlen: hogy bátorítsa a többieket is az Istenben való bizalomra: „Ebből tudjátok meg, hogy az élő Isten van közöttetek” (10.v), és segíteni fog a rátok váró csatákban. Kipróbálni, hogy bízom Benne, bármikor lehet. Mondjam el Neki, és lássam meg, Ő mit tesz hozzá a naphoz.

 

Jó reggelt! Isten csodájára legyen ma nyitva a szemed!

Share on Facebook
Share on Twitter
Please reload

Kiemelt

Köszöntő

March 29, 2017

1/1
Please reload

Legutóbbiak
Please reload

Archívum
Please reload

kategóriák