Miért nem tartok mår ott?
âĂn magam Ʊzöm ki Ćket IzrĂĄel fiai elĆl. Oszd csak ki sorsvetĂ©ssel IzrĂĄelnek öröksĂ©gĂŒl, ahogyan megparancsoltam neked!â JĂłzsuĂ© 13:6
MĂ©g nem tartanak ott, ahol kĂ©ne, nem Ășgy törtĂ©ntek a dolgok, ahogy remĂ©ltĂ©k, nem olyan gyorsan. JĂłzsuĂ© megöregedett, meg is vĂ©nĂŒlt, de nem sikerĂŒlt minden terĂŒletet elfoglalni, amit kellett volna. TalĂĄn mĂĄs is vĂĄrtak. Olyan gyĆzelmek sokasĂĄgĂĄt, mint JerikĂłnĂĄl ĂĄtĂ©ltek â csodĂĄs, elsöprĆ honfoglalĂĄst. Nem Ăgy törtĂ©nt. Az idĆ csak ment, Ă©s nem Ășgy haladtak, ahogy a kezdet kezdetĂ©n remĂ©ltĂ©k. Mi ilyenkor, ennek feszĂŒltsĂ©gĂ©ben gyakran beleesĂŒnk abba a reakciĂłba, hogy vagy magunkat bĂĄntjuk miatta, vagy Istent hibĂĄztatjuk: hogy lehetek ilyen? MiĂ©rt nem segĂtett jobban Isten?
Ezzel szemben Isten milyen reakciĂłra hĂvja nĂ©pĂ©t, Ć hogyan reagĂĄl erre a helyzetre? Ć arra hĂvja Ćket, hogy sajĂĄtkĂ©nt tekintsenek az orszĂĄgra, bĂĄr nem tartanak ott. MĂ©g nem teljes a beteljesedĂ©s, de attĂłl igaz. Igaz, mert Isten megĂgĂ©rte, ezĂ©rt tekintsenek Ășgy rĂĄ, szĂĄmoljanak Ășgy vele. Isten tehĂĄt hitbĆl fakadĂł cselekedetre hĂvja nĂ©pĂ©t, amikor megparancsolja JĂłzsuĂ©nak, hogy ossza ki a terĂŒleteket, a mĂ©g el nem foglaltakat is jelölje ki, kinek az öröksĂ©ge lesz â remĂ©nysĂ©g alatt, hogy a jövĆben majd az övĂ©k lesz. Isten ĂgĂ©retei Ăgy mƱködnek, hogy annyira komolyan kell Ćket venni, mintha mĂĄr meg is törtĂ©ntek volna. Ăgy kell szĂĄmolni velĂŒk, Ă©s Ășgy kell igazĂtani a tetteinket.
Isten megmondta, hogy âDe nem egy Ă©v alatt Ʊzöm ki elĆled, hogy ne legyen pusztĂĄvĂĄ a föld, Ă©s ne szaporodjĂ©k el kĂĄrodra a mezei vad. AprĂĄnkĂ©nt Ʊzöm ki elĆled, amĂg megszaporodsz, Ă©s birtokba tudod venni az orszĂĄgot.â (2MĂłz 23:29-30). NĂ©pĂ©nek tehĂĄt elkezdĆdött az ĂgĂ©ret beteljesedĂ©se, ahogyan KĂĄnaĂĄn földjĂ©re belĂ©ptek, az övĂ©k mindez, de ott Ă©lve, a teljes megvalĂłsulĂĄsig nem volt szabad a cĂ©lt eltĂ©veszteniĂŒk.
A mi hitĂŒnk harcai is errĆl szĂłlnak. Az ĂșjjĂĄszĂŒletĂ©s nyomĂĄn JĂ©zus Krisztusban Isten orszĂĄga valĂłsĂĄga elkezdĆdött az Ă©letĂŒnkben, de talĂĄn nem tartunk ott, mint ahol remĂ©ltĂŒk, leszĂŒnk. Nem olyan a hĂvĆ Ă©letĂŒnk, mint Isten ĂgĂ©retei nyomĂĄn remĂ©ltĂŒk, hogy lesz. A feladat nem az, hogy hibĂĄztassuk magunkat vagy Istent emiatt, hanem hogy hitben cselekedjĂŒnk ma is.
Ćket a hamis istenek, a hitetlensĂ©g vette körĂŒl, mint minket is, amely hƱtlensĂ©gre csĂĄbĂt. A âmĂĄr igen Ă©s mĂ©g nemâ feszĂŒltsĂ©gĂ©ben, vagyis hogy mĂĄr a miĂ©nk, de mĂ©g nem teljes, az Ăr hƱsĂ©gre, ĂĄllhatatossĂĄgra hĂv. A cĂ©lt el ne tĂ©vesszĂŒk szem elĆl belefĂĄradva a kĂŒzdelembe, Ă©s feloldĂłdva a környezet szirĂ©n hangjaira hallgatva. Isten ĂgĂ©retei igazak â erĆsĂtsenek minket ezek. EmlĂ©kezzĂŒnk meg rĂłluk, forgassuk Ćket a szĂvĂŒnkben, Ă©s hatĂĄrozzuk el, hogy ragaszkodunk az Ărhoz. Az Ășj gyĆzelmekhez meg kell mĂ©g erĆsödjĂŒnk.
RĂșben, GĂĄd Ă©s ManassĂ© öröksĂ©ge kiosztĂĄsa valĂłjĂĄban a gyĆzelmek Ășjra elszĂĄmlĂĄlĂĄsa. Ćk egyĂŒtt harcoltak a többiekkel a JordĂĄntĂłl nyugatra, bĂĄr az öröksĂ©gĂŒket a JordĂĄnon tĂșl kaptĂĄk, Ă©s mĂĄr MĂłzes idejĂ©ben elfoglaltĂĄk azokat a terĂŒleteket Izrael egĂ©szĂ©vel. A testvĂ©reiknek segĂtve jöttek ĂĄt a JordĂĄnon, hogy Ćk is hozzĂĄjuthassanak öröksĂ©gĂŒkhöz. Az öröksĂ©g kiosztĂĄsa ĂŒnnep, mert a gyĆzelmek sorolĂĄsĂĄval, a megtett Ăștra valĂł emlĂ©kezĂ©ssel egyĂŒtt jĂĄr. Minden elfoglalt hely egy gyĆzelmi törtĂ©net. A letelepedĂ©s nyomĂĄn fakadĂł nehĂ©zsĂ©gekkel valĂł szembenĂ©zĂ©s elĆtt Isten ajĂĄndĂ©kai sorolĂĄsa törtĂ©nik, mert a megtett Ășt, Isten hƱsĂ©ge bĂĄtorĂt a tovĂĄbbi harcokra. Tekints vissza: hol tartanĂĄl Isten nĂ©lkĂŒl? ElĆrenĂ©zve pedig: ma sem nĂ©lkĂŒle kell teljesĂtened! Nem hagyott magadra.