Egy ige, egy szó: "közbenjáró" áldozócsütörtökre

„Egy az Isten és egy a közbenjáró Isten és ember között, az ember Jézus Krisztus.”

1Tim 2,5

Áldozócsütörtök van. Ez az elnevezés, ahogy mi nevezzük ezt a napot, vajmi kevés utalással bír az eredeti jelentőségére, vagyis Jézus mennybemenetelére.

Hogy gondoljunk erre? Ő ott a mi Közbenjárónk. Idegen, de ismerős szóval: Mediátorunk. A mediáció, mediátor szavak eredete a mediare szó, melynek eredeti jelentése: középen állni, egyeztetni, közbenjárni, közvetíteni, békéltetni. A világi meghatározások szerint a mediátor két vitás fél között áll, és békít. A bibliai vonatkozá sokkal többet tükröz.

Van a mennyben Közbenjárónk! Mondhatnám, mondhatnád így is: van a mennyben Közbenjáróm!

Ez a tény, hogy Jézus Krisztus esedezve jár közbe értem az Atyánál, az életem értékét, a jelentőségét messzemenőkig jelzi. Ha eddig kérdés volt az, hogy mennyit ér az életem, mennyit érek én, ez az ige nagyon komolyan józanít! Nagyon sokan lemondanak magukról, lekicsinylik az életüket, bántják magukat, leértékelik a jelentőségét a személyüknek. Ne tegyük ezt! Ne tedd ezt!

Mert nem is tudod, de az, hogy élsz, hogy lélegzel, hogy kritikus helyzetekben megmaradtál, hogy időd van megtérni, jót tenni, szentelődni, az a Közbenjáró munkája, végtelen szeretete, amivel ezt elkéri személyesen a számodra az Atyától!

Jézus Krisztus közbenjár érted, képvisel téged, az életedet az Atyánál! Van-e felrázóbb üzenet a golgotai kereszten túl, amely egy emberi életnek a jelentőségét mutatja? Önmagadat ennek tükrében leértékelni, lebecsülni azt az életet, amiért Jézus a magáét adta, lekicsinyelni, annak az életnek az értékét, amelyért Jézus folyamatosan közbenjár az Atyánál önbántással aláásni - bűn!

Van a mennyben Közbenjáróm! Mert ennyire fontos vagyok a számára! Milyen bátorító, vigasztaló, felemelő bizonyosság ez!