Olyan kegyelem illat van…

De hála legyen Istennek, aki Krisztus ereje által mindenkor diadalra vezet bennünket, és ismeretének illatát terjeszti általunk mindenütt. 2Kor 2:14

Úr Jézus, halleluja… Te vagy a szív nagy harcosa. Eljöttél, hogy megbuktasd a bűn és az önzés uralmát az életünkben az evangéliumnak hívott nagyszabású szeretet hadjárattal. Örömmel foglaljuk el a helyünket a diadalmas folyamatban, amit Pál leír ebben a részben: nem mint büszke győztesek, hanem mint a kegyelem rabjai. Köszönjük a sötétség uralmától való megmentést, abból a királyságból, ahol egyszerre voltunk rabságban sínylődő szolgák és bolond polgárok.

Egyedül az evangélium volt elég erős, hogy szabaddá tegyen, és a menny polgáraivá. Köszönjük, hogy diadalt vettél felettünk és bennünk. Mi másra vágyhatnánk életünk további részben, minthogy azok legyünk, akiken keresztül az evangélium parfümillata kiárad, vagyis a megbocsátás és szabadság aromája, a Te szépséged és szereteted tömjéne, és a kegyelmed illata?

Jézus, köszönjük Neked százmilliószor újra és újra. Köszönjük, hogy nem arra hívtál el, hogy a „diadalmas keresztyén életben” mélyedjünk el, hanem Benned, a diadalmas Krisztusban. Szerető Mesterünk és nem privát masszőrünk vagy, az univerzum Királya, nem pedig a kényelmünk kulcsosa.

Bocsásd meg, amikor az imádságaink komolyabb elkötelezettséget mutatnak a saját jólétünk, mint a Te királyságod iránt. Szabadíts meg, hogy olyan dolgokat igényeljünk Tőled, amiket soha nem ígértél. Továbbra is szabadíts meg a nyafogásainktól az imádatodra.

Bárhova is viszel bennünket az evangélium győzedelmes folyamatában, az a legjobb hely, ahol lehetünk és a legjobb módja az életnek. Csak hadd illatozzunk jobban úgy, mint a kegyelem. Nagyon is ámen, így imádkozunk, a Te hatalmas és kedves nevedben.

(Scotty Smith)