Félj kevesebbet, bízz többet, lásd Jézust

De ő így felelt: Ne félj, mert többen vannak velünk, mint ővelük! Majd Elizeus így imádkozott: Uram, nyisd meg a szemét, hadd lásson! És az Úr megnyitotta a szolgának a szemét, és az meglátta, hogy tele van a hegy Elizeus körül tüzes lovakkal és harci kocsikkal. 2Kir 6:16-17

Abba, Atyánk, néha, mint Elizeus szolgája, alálövünk a hitünkkel és túlterheltté válunk. A nehéz történetszálak és az olyan dolgok kombinációja, amiket nem tudunk irányítani, – mint amilyen a hosszútávú vírus-élet kihatása is –, vámot szed. Bármi is legyen a helyzetünk, Te nem veted meg a sebezhetőségünkből és nyugtalanságból fakadó érzelmeinket. Te vagy a gondjainkat elkapó, terhelteket szívesen látó Atyánk.

Ahogy Elizeus szolgájának, nyisd meg a mi szemünket is a bennünket mindenütt körülvevő gondoskodásodra. Akár szószerinti angyalokról van szó, akár a kezed és szíved megnyilvánulásának más bizonyítékairól. Engedd, hogy érezzük örökkévaló karjaidat, ahogy körénk fonod, és alattunk tartod (5Móz 33:27).

Nyisd meg a fülünket, hogy meghalljuk, ahogyan az evangéliumban énekelve örvendezel nekünk (Zof 3:17), és a Szentlélek kinyilvánítja „fiúságunk”, hogy fiaid vagyunk. Töltsd be szívünk kamráit a kegyelem és a Te atyai törődésed melódiáival.

Nagyobb az, Aki bennünk van, mint bármi vagy bárki, aki ellenünk lenne (1Jn 4:4). Atyánk, tedd valóban Jézust a legnagyobb, leggyönyörűbb és legelkerülhetetlenebb valósággá az életünkben, épp most, még ha a körülményeink lassúak is, hogy változzanak. Segíts elfogadni és felvállalni a sebezhetőségünket és gyengeségünket, mint ami alkalom arra, hogy rád támaszkodjunk.

Szabadíts fel, hogy óránként fussunk a kegyelem trónjához, és gyorsan a kegyelem-barátokhoz. Az élet nem „szóló sport”. Te ott vagy, Te kézben tartod a dolgokat, és Te győzelmet fogsz aratni a nap végén. Nagyon is ámen, így imádkozunk Jézus győztes és gyengéd nevében.

(Scotty Smith)