Egy ige, egy mondat: "Távozz tőlem Sátán!"

June 27, 2020

 

„Távozz tőlem, Sátán, botránkoztatsz engem, mert nem az Isten szerint gondolkozol, hanem az emberek szerint.” Máté 16,23

 

Ez az egyik legtöbbeket megrázó mondata az Újszövetségnek, amit a mai Kalauz igében olvasunk. Jézus nagyon határozottan szól Péterhez, amikor ezt mondja neki: „Távozz tőlem Sátán”. Miért ez a határozottság? Holott néhány órával előtte ugyanannak a Péternek mást mond, amikor a tanítványok, Jézus kérdésére, hogy kinek mondják őt az emberek, találgatásba kezdenek. Mikor kérdésére Péter ezt válaszolja: „Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia”, Jézus boldognak mondja Pétert, mert hogy az Atya jelentette ezt ki neki.

 

De felfigyeltünk-e arra, hogy Jézus mindezek után mégis megparancsolja a tanítványoknak, hogy senkinek se mondják, hogy ő a Krisztus! Dehát miért? Nem ez volna a cél? Mi van a mögött, hogy Jézus tiltja, hogy hirdessék: ő a Krisztus? Illetve miért illeti Pétert ilyen kemény szavakkal?

 

A tiltás mögött, és a Péternek szóló igen kemény dorgálás mögött az rejtőzött, amit a 21. verstől olvasunk. Hiszen miután Péteren keresztül mindenki számára nyilvánvalóvá lett, hogy Jézus a Krisztus, a Messiás, de jó is lett volna ezt a Jordán jobb partján, minden zsidó embernek elhíresztelni! Izráel szerte meghirdetni: „Emberek, itt a Krisztus! Itt a Messiás!” És ezrek és ezrek kapták volna fel a fejüket: „A Messiás? Akkor itt van a paradicsom, visszatér a Dávid ideje, akkor a Messiás lerázza a római igát, lesz kenyere mindenkinek, lesz béke és jólét!” Ezzel szemben Jézus a 21. verstől miről kezd beszélni? A szenvedéseiről! A kereszthaláláról, feltámadásáról! Mert ez hiányzott még nem csak a nép, de Péter és a tanítványok Messiás-várásából is: a szenvedő Messiás képe! Vagyis: a lényeg.

 

Megtiltja, hogy róla, mint Krisztusról, a Messiás várásba beleszédült zsidóknak úgy beszéljenek a tanítványok, hogy csak annyit mondjanak: Jézus a Krisztus! De azt nem mondják el ezzel együtt, hogy Jézus, a názáreti, az Isten Fia, úgy lesz Messiás, hogy meg fog halni értük is a kereszten, és így váltja meg népét a bűneiből. S ezzel nem úgy lesz Messiás, ahogy ők elképzelik! Tehát a szenvedés nélkül Messiásnak mondani Jézust, rossz messiáskép, amire nem lehet építeni! Ezért tiltja Jézus, hogy csak ennyit mondjanak róla, hogy Ő a Krisztus! Nem! Ez a fele az igazságnak!  Hiszen Ő az Isten szenvedő Krisztusa! Ez a felismerés nem volt meg Péterben sem akkor még. Ezért szól rá ilyen zord módon Jézus.

 

Hypage Satanas! – annyit jelent: „Hátam mögé (vissza a sorba) Sátán!” A gondolat, az idea, amit Péter képviselt, amikor a szenvedéstől mentegette Jézust, emberek szerinti, sőt, sátáni gondolat volt. Hiszen a megváltás nem történhetett volna meg a kereszt, a szenvedés, a halál és a feltámadás nélkül. E nélkül a komponens nélkül a tanítványoknak a messiásképe is hiányos volt. Nem teljes. Ezért ezek a zord szavak.  

 

A modernkori keresztyénség egyik legnagyobb rákfenéje, és egyben a Sátán egyik legnagyobb győzelme az, hogy ha valakiben rossz istenkép alakul ki és rögzül. Hiszen ha valakiben rossz istenkép alapul ki, azaz rosszul ismeri meg Istent, vagyis nem annak, akinek ő Jézus Krisztusban kijelentette magát, az működésképtelen hívő életet eredményez. Mert ha az alap rossz, akkor hogyan állhatnának erős falak rossz alapon? Tanítóként e hely vallom: az, hogy milyen istenképet kommunikálunk, hatalmas felelősség! Rossz istenkép közvetítése révén rengeteg a valláskárosulás, a valláskérosult ember közösségeinkben. Emberek, akiknek a rossz istenkép miatt, amit feléjük kommunikáltak, bakkan, működésképtelen, örömtelen és gyümölcstelen a hívő élete! 

 

Péterben ott, akkor még nem élt teljes kép Jézusról. Hiányzott annak a hite, bizonyossága, hogy Jézus azért jött Messiásként, hogy kereszthalála által, feltámadása által mentse meg az övéit a kárhozattól. Neki itt volt hamis az istenképe, messiásképe, és Jézus erre a hamis istenképre reagál ilyen erősen! Hiszen ha Pétert Jézus meghagyta volna ezzel a hiányos messisáképpel, akkor később nem lett volna belőle kőszikla. Emberhalász. Bizonyságtevő, fénylő csillag, jó, gyümölcstermő óriás lombú fa! S ha engedte volna ezt a fals messiásképet hirdetni, akkor annak beláthatatlan következményei lettek volna.

 

Az istenkép - kulcskérdés! Kulcskérdés, hogy mit hiszel Istenről, Jézusról, Szentlélekről, váltságról, kegyelemről, törvényről, igazságról, lelki státuszról, stb.? S az, amit tartasz, hiszel, az valós formálódásban, látható változásokban, kemény harcokban, de örömteli győzelmekben, gyümölcsökben igazolódik-e? Igazolja-e azt, amit istenképként a szívedben hordozol?

 

Jézus Péter esetében és a tanítványok mindegyike esetében is, állandóan munkálta, faragta, formálta azt az istenképet, ami később, pünkösdöt követően, a hiteles életük, erőteljes kegyességük, és gyümölcsöző életük fundamentuma lett. Mert a Szentlélek pünkösdkor azt pecsételte meg bennük, akinek Ő magát kijelentette. S így tesz Ő ma is, mindannyiunkkal. Farag, formál, gyógyít, ha hamis az istenképünk.

 

Ezért ha van, ha lehet igénk alapján kérdésünk ma, akkor az feltétlenül ez: vajon az én istenképem alapján, - amit kaptam, amire taníttattam, ami bennem él, és munkál - működőképes, gyümölcstermő-e a hívő életem?

 

 

Share on Facebook
Share on Twitter
Please reload

Kiemelt

Köszöntő

March 29, 2017

1/1
Please reload

Legutóbbiak

June 16, 2020

Please reload

Archívum
Please reload

kategóriák
Kövess itt is
  • Facebook Basic Square
  • Twitter Basic Square
  • Google+ Basic Square

Budapest-Külső-Kelenföldi Református Egyházközség

Rólunk

Lelki élet

Közösség

Szolgálat

Honlappal kapcsolatos észrevételeket a

e-mail címre várjuk!

This site was designed with the
.com
website builder. Create your website today.
Start Now