Bevezető Pál Rómába írt leveléhez

Holnap kezdjük olvasni Pál Rómába írt levelét. Íme néhány gondolat hozzá, bevezetőként:

-ha olvassuk Pálnak a római gyülekezethez írt levelét, azonnal feltűnik, hogy ez teljesen más, mint a többi, Pál tollából való apostoli levél. Hiszen nem találhatók benne gyakorlati kérdésekre válaszok, nem látjuk felfogásbeli kérdések korrigálását, fenyegető veszélyekre való reagálást vagy hasonlókat, amelyek jellemzik Pál apostoli leveleit. Ez a levél inkább az apostol saját teológiájának, hitének, meggyőződésének letisztított, rendszerezett bemutatása, noha nem teljes bemutatása, hiszen ilyen kulcs kérdések, mint a Krisztusról, az egyházról, illetve az utolsó időkről szóló tanítás nem lelhető fel benne.

- A fenti jelenségre az a magyarázat, hogy Pál semmit sem tudott arról, hogy ki alapította a római gyülekezetet. Nem volt semmilyen személyes kapcsolata velük, és feltételezzük, hogy nem ismerte a kérdéseiket, problémáikat, bár néhány helyen azért felfedezünk olyan megnyilvánulásokat, amelyek azt sejtetik, hogy valamit mégis csak tudhatott róluk. Ha mást nem, annyit bizonyosan, hogy a zsidó és a pogány hátterű keresztyének között komoly feszültség uralkodhatott a római gyülekezetben. Mindenesetre ezért tűnik a levél kissé személytelennek is, a többihez viszonyítva.

- Miért ír nekik Pál mindezek ellenére levelet? Ennek legalább négy oka volt:

a/ Pál szívében mindig ott gomolygott a vágy, hogy lássa Rómát, és hirdethesse ott az evangéliumot. Az ApCsel 19,21-ben ezt olvassuk: „Amikor ezek beteljesedtek, Pál elhatározta a Lélek által, hogy Macedóniát és Acháját bejárva, Jeruzsálembe megy. Így szólt: „Ha ott már voltam, utána Rómát is meg kell látnom.” Ezt a vágyát pecsételte meg Isten akkor, amikor már letartóztatták Jeruzsálemben, és kijelentést kapott a továbbiakra nézve, így: „A következő éjszaka pedig odaállott mellé az Úr és ezt mondta: „Bízzál, mert ahogyan bizonyságot tettél az én ügyem mellett Jeruzsálemben, úgy kell Rómában is bizonyságot tenned” (ApCsel 23,11).

b/ A levél megírásának idején, Kr. u. 58-ban, Pál Korinthusban tartózkodott. Mint emlékszünk a második korinthusi levélre, éppen a szükséghelyzetbe került jeruzsálemi gyülekezetnek gyűjtött adományt, amit készült Jeruzsálembe elvinni. Erről ír a Róma 15,25-ben: „Most pedig Jeruzsálembe megyek, a szentek szolgálatára.” Pál tudta, hogy a jeruzsálemi útja, és az ott tartózkodás az ellenségei miatt nem lesz könnyű a számára. Ezért – és ez a levél megírásának a második célja –, hogy maga mögött tudhassa a római testvérek imádságát, ezt kéri tőlük: „A mi Urunk Jézus Krisztusra és a Lélek szeretetére kérlek titeket, testvéreim, tusakodjatok imádságaitokban velem együtt az Isten előtt énértem, hogy megszabaduljak azoktól, akik hitetlenek Júdeában, és hogy jeruzsálemi szolgálatom kedves legyen a szenteknek” (Róma 15,30-31).

c/ A harmadik oka a levél megírásának Pál nagy terve volt. Az ő nyughatatlan szíve sohasem nyugodott bele abba, hogy vannak területek, amelyek még nincsenek meghódítva az evangélium számára; és hogy vannak emberek, akik még nem ismerik Jézus Krisztust, mint Megváltójukat. Római levelében ír erről a nagy tervéről. Ezt írja a római testvéreknek Korinthusból: „Most pedig, hogy már nincs hely ezeken a vidékeken a számomra, mivel jó néhány esztendő óta vágyódom arra, hogy eljussak hozzátok, amikor Hispániába utazom, el is megyek hozzátok” (Róma 15,23-24). Ez azt jelenti, hogy Pál Spanyolországba készült! Mivel remek stratéga volt, tudta, hogy nem elég kitűzni a célt, annak a megvalósításához háttér is kell. Ezt a hátteret volt hivatva, terve szerint szolgálni a római gyülekezet, mint az egyetlen lehetséges támogató közösség nyugat felé. Ez a terv azonban nem valósult meg.

d/ A negyedik ok az előzőből fakad, tudniillik, hogy Pál tisztában volt vele, hogy a híre messze megelőzhette őt. Nem tudván azonban azt, hogy a rómaiak mit tudnak róla, ill., hogy kitől kaptak információkat felőle, megírta ezt a levelet, hogy ha majd megjelenik, leveléből már ismert személyként állhasson meg az ottani testvérek előtt.

Summa summárum, ahogy valaki mondta: Pál apostol Rómába írt levele olyan ívelésű, hogy az egyháztörténet során csaknem minden ébredés, megújulás mögött nyilvánvaló, vagy kevésbé nyilvánvaló módon, de ott volt ez a csodálatosan mély apostoli irat.

Így olvassuk!